Tulajdonképpen most jól vagyok. Itt az ősz, végre elmúlik a döglesztő meleg, nem folyik az emberről úton útfélen az izzadság, nem csap meg a metróban a szag, ami szinte kibírhatatlan egy meleg nyári napon...
Meg az utóbbi két évben mindig jól sikerült a szeptember - október, remélem ez idén sem lesz másképp. Én legalábbis megteszem azt, ami tőlem telik. :)
Most már csak egy kis gyengédségre vágyom, de hogy azt hol és mikor találom meg? Nem tudom.... Bár igaz most is lehetne valakim, ha nem lakna az ország másik végében...
Meglátjuk...
Egyre inkább úgy érzem, hogy kicsi nekem ez az ágy... Pláne ha mással is meg kell(ene) osztani..... :P
"És leplezetlenül sírni kezdett... de nem a boldogságtól, amit valószínűleg mindenki feltételezett róla. Hanem az ürességtől, amely belülről emésztette. Mert bármennyire is csodálatos volt az, ami vele történt, üresnek tűnt a számára. A párja nélkül, akivel megoszthatná életét, úgy érezte magát, mint egy mozivászon, amelyen csak megjelennek az események és a történések, aztán eltűnnek. Még csak üres sem volt, hiszen a levegőt sem tudta megtartani magában. Lélegzett, belül azonban halott volt."
J. R. Ward
She trusted me now she is dead... Season 5 coming in September. Can't wait!
Hazafelé jövet olvastam a metrón a Budapesti Újság legfrissebb számát (július 9 van az újság címlapjára nyomtatva, holott ma tudomásom szerint még csak 8-a van, de sebaj :D ), amiben szerepel egy cikk az alvás zavart okozó problémákról. Kíváncsi voltam, ez nálam vajon hogyan működik és mi a probléma velük:
1. Ragaszkodjunk egy megszokott menetrendhez.
Hétfő: ma sem alszom, kedd: ma sem alszom, szerda: ma sem alszom... Ez elég megszokott menetrend? :D
2. A testmozgás jó dolog, de nem szabad túl késői napszakra hagyni.
Basszus, akkor nincs lefekvés előtti szex?
3. Kerüljük a koffeint és a nikotint!
Nem dohányzom, kávét meg nem iszom már délután... Ez könnyű volt. :)
4. Kerüljük az alkoholt lefekvés előtt!
Pedig milyen jólesik egy keményebb nap után meginni egy üveg sört esténként, játék és miegymás előtt/közben...
5. Kerüljük a kiadós éjszakai lakmározást!
Az este 9kor elcsomagolt másnapra való ebédem felének az elfogyasztása vajon annak számít? :P
6. Ha lehetséges, ne szedjünk olyan gyógyszert, ami késlelteti vagy megzavarja az alvást!
A viagra annak számít? (csak vicc) :P
7. Ne szunyókáljunk délután 3 után!
Ha éjjel nem tudok rendesen aludni, akkor délután 3 után sem valószínű, hogy el fogok szunyókálni....
8. Relaxáljunk lefekvés előtt!
Egy kellemes szex után jó dolog relaxálni, de az már akkor lefekvés után van, nem?
9. Vegyünk forró fürdőt lefekvés előtt!
Zuhanyozni szoktam, forró fürdőt venni nem. Bár társasággal az is jó dolog, ugye? ;)
10. Válasszuk a legmegfelelőbb helyszínt az alvásunkhoz!
Én az ágynál megfelelőbb helyszínt nem tudok elképzelni....
11. Ne feküdjünk ébren az ágyban!
Hahhh, könnyű azt mondani...
12. Hosszan tartó alvásproblémák esetén forduljunk orvoshoz!
- Doktor úr, mit ajánlana nekem?
- Barátnőt!
Remélem receptre is kapható....
"Amikor még kicsik voltunk, együtt játszottunk a levélbe borult nyári fák alatt; pitypangot szedtünk a mezőn, hogy hazavigyük; egész nap rúgtuk a port az árnyas ösvényeken, dagasztottuk a sarat, élvezettel szórtuk egymásra az őszi leveleket. A kor nem aggasztott bennünket. Az évszakok rendre elhozták ajándékaikat, és nem éreztették velünk, hogy az idő nem múlik nyomtalanul felettünk. Ám a fák közben kidőltek, a mezők és a poros ösvények nyomtalanul eltűntek. És mi lassan elérkeztünk életünk deléhez. Sétálj velem egyet és beszélgessünk el az elveszett időkről, melyek oly élénken élnek emlékeinkben, melyeket szívünk mélyén őrzünk! Az élet most is szép, csak immár más világban élünk, és felismerjük egymás szemében a még mindig bennünk lakozó gyermeket, és elmosolyodunk, mert tudjuk, hogy semmi fontosat nem veszítettünk el útjaink során." // Pam Brown
"Jó néha sötétben a Holdat nézni, hosszan egy távoli csillagot igézni, jó néha fázni, a semmin elmélázni, tavaszi esőben olykor bőrig ázni, tele szájjal enni, hangosan szeretni, jó néha magamat csak úgy elnevetni, sírni, ha fáj, remegni, ha félek, olyan jó néha érezni, hogy élek."
Anna and the barbies
"Well, to say you stopped loving someone you once loved more than anything else in the
world, I mean that would be a lie. But you move on. Don't you? You have to move on."
"Nos, azt mondani, hogy már nem szeretsz valakit, akit valaha a világon mindennél jobban szerettél, az egy hazugság lenne. De tovább lépsz, nem? Tovább kell lépned."
Mostanában egész jó dolgok történnek velem: van munkám (nem is keresek rosszul), hamarosan megvan a jogosítványom (ma voltam forgalmi vizsgát tenni - sikerrel). Most ahogy belegondolok, az összes vizsgám első nekifutásra sikerült, ami még soha nem fordult velem elő, hogy elsőre vettem volna az akadályokat. (na jó az érettségi kivétel) :P
Két dolgot nem szeretek most mindösszesen: holnap megyünk Münchenbe... A múltkori ott létem nem sikerült annyira jóra, de szerencsére ez most céges út, így legalább csak kollégákkal megyek, A nem lesz ott. Ha igen, az be is baszna finoman szólva... xDD
És már csak találni kellene valakit magam mellé. Néha olyan érzésem van, hogy tényleg bennem van a hiba. Hiszen van pénz, van jogsi, a nők meg nem jönnek. ha meg jönnek, akkor utána mennek is. Meg elmennek. Az utóbbit jobban szeretem. :D
Tudom, hogy itt vagy valahol... Tegnap is láttalak. Ugyan csak néhány percre láthattalak, de azt hittem Te voltál. Barna hajad sejtelmesen takarta huncut mosolyodat, majd ölelkezve borultál össze a pároddal, aki éppen akkor szállt le hozzád a buszról...
Tegnapelőtt is azt hittem, hogy Te voltál az. Bár nem láthattál, de én jól megnéztelek magamnak. Apró termeted és ragyogó szőke hajad egyből odavonzották a tekintetemet. Addig néztelek, míg a villamos tovább nem haladt...
A múlt héten is egyenesen szembe jöttél velem az utcán. Ne tagadd, hiszen felismertelek. Ugyan, ne kéresd magad! Ismerd be! Sőt! Szerintem Te ma is láttál. Ott voltál az utcában, ott voltál a villamoson, talán még az áruházba is betévedtél... Vagy, ha nem ma, akkor tegnap, vagy azelőtt, vagy azelőtt...
Valahol, valamikor már láttalak. Vagy Te láttál engem? De lehet, hogy egyikőnk sem?
"Jobb ma egy kellemetlen reggel, mint egy magányos éjszaka..."
"Eljön az az idő, amikor fel fog tűnni, ha a tükörbe nézel, hogy az a csillogás, ami egykor a szemedben volt, már régen eltűnt. Már nem úgy látod a világot, mint egykor, már nem várod a csodákat, pusztán a sivár és kopár tényeket látod, amik villámként képesek átcsapni rajtad. De téged ez már cseppet sem izgat. Tudod nagyon jól, hogy ez a világ sajnos ilyen. Nem fogsz megbízni senkiben, és ezzel azt is képes vagy őrületbe kergetni, akit valójában szeretsz. Az ifjúkori szerelem már rég a múlté. Nem fog annyira lelkesíteni semmi a világon, mint régen, mert tudod, hogy semmi sem olyan fontos és nagyszerű, mint azt egykor hitted. A világ meghal benned, és vele halsz te is. Megölted a lelked egy tollvonással." // Tihanyi Márk
"Ha valaki más lennék, most bemutatkoznék, de ami azt illeti, magasról teszek rá, hogy ki, mit gondol. Tapasztalataim szerint az érdeklődés az elvárások anyja. Az elvárások pedig csalódáshoz vezetnek. Tehát a legjobb mód a csalódás elkerülésére az, ha nem érdekel semmi. Igazából az sem érdekel, hogy jó vagy rossz ember legyek-e. Ahogy én látom mindkettő szívás. A rosszakat a társadalom törvényei sújtják, a jókat pedig Murphy törvényei." //Haláli hullák c. film
-Charlie Bronson.
-Duke kibaszott Wayne!
-Duke kibaszott Wayne!
-Duke kibaszott Wayne!
-Az ember létrehoz dolgokat, majd meghalunk. Ez benne van a rohadt DNS-ünkben, ehhez értünk.
-És ha minden összedől...
-Újra felépítjük az egészet.
-De ezúttal nagyobbra, jobbra! Nézzétek! Nézzétek mire vagyunk képesek! Nézzétek milyen csodásak vagyunk. Szerintetek azoknak akik ezt építették könnyű volt?
-Nehéz volt!
-Kemény dolgokat vittek véghez!
-És ettől én is bekeményedek! De nem olyan buzis módon...
-Nem nem, hát persze, hogy nem. Persze, nem is kell mondanod.
-Annyira unom ezt a segíts magadon dolgot,1-2 lépéses, hátrahagyott, hippi generációs lószart! Azt akarják, hogy ne csináljatok semmit, igaz?
Csak üljetek itt! ne igyatok... Ne cigizzetek! Ne hajtsatok gyorsan! Csókolják meg a seggem!
Basszák meg, csináljátok meg mind, azt mondom! Szerintetek Duke Wayne azzal töltötte az idejét, hogy az érzéseiről beszélt egy kurva agyturkásznak?
-Kurvára biztos, hogy nem!
-John Wayne 3 kilónyi emésztetlen, vörös hússal a seggében halt meg. Ez a férfi! Az igaz férfiak elrejtik az érzéseiket. Miért?
-Mert kurvára nem tartozik senki másra!
-A férfi nem sír, a férfi nem duzzog,
férfi emeld fel az állad és mond...
-Köszi, hogy itt voltál!
Unom, hogy nem lehet Vele egy légtérben lennem anélkül, hogy ne nyaggatna valamelyik ismerősöm....
" - De túl vagy már rajta?" " - Azért szoktatok még beszélni?" " - Azért már hívhatunk, ha táncolni kellene vele, ugye?" stb, stb....
Nem tudom miért nem lehet békén hagyni az ilyen és hasonló kérdésekkel. Miért kell folyton a múltamban turkálni, még ha jó szándék is vezérli őket? Mert igazából soha nem fogom lezárni a dolgot, de nem is szeretnék foglalkozni vele. Persze jogos a kérdés, hogy akkor minek megyek olyan helyre, ahol 99%, hogy találkozni fogunk. Nos egyszerű: mert így legalább láthatom. Lehet, hogy hülyén hangzik, de így van. Mivel más módja nincs annak, hogy találkozhassunk, beszéljünk, így marad ez az évente egy-két alkalom.
Mintha nem lenne elég bajom, hogy még ezekkel a dolgokkal is foglalkozzak, mi?
